Kései laskagomba csíra (oltóanyag) 1L

Termék részletes leírása

A laskagomba mesterséges termesztése a meleg nyári időszakban teljes értékűen helyettesíthető nyári laskagombával (Pleurotus pulmonarius) vagy erestönkű laskagombával (Pleurotus cornucopiae).
A laskagomba termesztése történhet extenzív, illetve intenzív módon. Intenzív termesztés esetén szalmán, zsákokban történik a nevelés, míg extenzív termesztésnél lombhullató fák tuskóin, a szabadban zajlik a folyamat. A laskagomba termesztése viszonylag egyszerű, szinte bárki képes lehet rá. A termesztéshez szükséges eszközök és anyagok könnyen beszerezhetőek/hozzáférhetőek. A laskagomba ezért nagy népszerűségnek örvend az amatőr termesztők körében is. A terméshozam a termesztőközeg tömegének 10–30%-át is elérheti.

INTENZÍV TERMESZTÉS (SZALMÁN, ZSÁKOKBAN)

A termesztéshez szükséges eszközök és anyagok:

• Vágott vagy aprított búzaszalma, rozsszalma, repceszalma (az árpa- és zabszalma kevésbé alkalmas, mivel nem jó a nedvszívó képessége)
  
• Fűrészpor vagy faforgács
  
• Erős PE (polietilén) zsákok
  
• Laskagomba oltóanyag (csíra)
• Forró víz (70-80°C körüli)

A termesztéshez megfelelő környezet:
A kései laskagomba (Pleurotus ostreatus) termesztéséhez a helyiség ideális hőmérséklete 8°C és 18°C között van. A nyári laskagomba (Pleurotus pulmonarius) ideális hőmérséklete 22°C, és az erestönkű laskagomba (Pleurotus cornucopiae) megfelelő hőmérséklete 27°C. Fontos a szórt fény (nem közvetlen napfény, de olyan erősségű fény, amely elegendő újság olvasáshoz), a magasabb páratartalom fenntartásának lehetősége, valamint a szellőztetés biztosítása. Alkalmas helyek lehetnek pl: ablakkal rendelkező pincék, garázsok, csarnokok, használaton kívüli istállók, ólak, fészerek, északi fekvésű épületrészek, fák vagy bokrok alatti árnyékos területek, stb.

A szubsztrátum előkészítése:
Használjunk jó minőségű, száraz, penészmentes szalmát vagy fűrészport. A szalmát vagy fűrészport töltsük erős PE műanyag zsákba, jól nyomkodjuk le, majd forrázzuk le forró vízzel úgy, hogy a víz teljesen ellepje a szalmát. A zsák száját zárjuk le zsinórral. A vizet 12 órán át hagyjuk a zsákban, majd az alsó sarkakat vágjuk le, hogy a víz kifolyhasson. Az aljzat minőségét javíthatjuk olyan módon, hogy a víz leeresztése után a zsákot 1 napra hőforrás közelébe helyezzük, hogy a szalma hőmérséklete 24 órán át 45°C-on maradjon.

Ha nincs erős PE műanyag zsákunk, a szalma forrázása történhet egy nagyobb edényben, vagy akár egy krumplifőző fazékban is. A leforrázott szalmát terítsük tiszta fóliára, majd hagyjuk kb. 25 °C-ra hűlni.

A gombacsírával való beoltás:
A zacskóban található oltóanyagot kézzel morzsoljuk össze.
A kihűlt szalmát alaposan keverjük össze az oltóanyaggal, majd mindent töltsünk vissza a PE műanyag zsákba, és kézzel nyomkodjuk le. A zsákot zárjuk le zsinórral. 1 liter oltóanyaggal körülbelül 25 kg nedves szalma (szubsztrátum) oltható be - ez kb. 2 darab, 30 cm átmérőjű és 70 cm magas zsákot jelent. Az oltóanyagot nem érdemes használat előtt túl sok idővel megvásárolni, mivel az oltóanyag nem őrzi meg a minőségét 3 hónapnál hosszabb ideig.

Gombafonalak (mikélium) növekedése:
Az oltott szalmás zsákokat helyezzük olyan helyiségbe, ahol a hőmérséklet körülbelül 20°C (ebben a szakaszban nem számít, hogy a helyiségben világos vagy sötét van-e, viszont a zsákokat nem érheti közvetlen napfény). Ha a helyiség hőmérséklete 15 °C alá csökken, és több beoltott zsákunk van, akkor ezeket egymás mellé helyezzhetjük, és alacsonyabb hőmérsékleten akár le is takarhatjuk. Fontos a hőmérséklet folyamatos ellenőrzése, hogy az ne haladja meg a 30 °C-ot. A mikélium (gombafonalak) a szubsztrátumban legjobban 27 °C-on képes fejlődni. Jól előkészített szubsztrátum esetén, optimális hőmérsékleten a teljes átszövődés kb. 14 napig tart. Alacsonyabb hőmérsékleten ez a folyamat hosszabb időbe is telhet.

A megfelelően átszövődött szubsztrátumot egyenletesen kifehéredett felületéről ismerhetjük fel. Ha a zsákban más penészgomba jelenik meg, az azt jelenti, hogy a szalma előkezelése nem volt megfelelő, vagy az oltás során nem tartottuk be a szükséges higiéniai előírásokat.

Termőtestkezdemények kialakulása (fruktifikáció):
A legtöbb laskagomba-törzs esetében a termőtestek képződését elősegíti a szubsztrát lehűtése (A nyári laskagomba (Pleurotus pulmonarius) és az erestönkű laskagomba (Pleurotus cornucopiae) esetében erre nincs szükség).
Ezért célszerű az átszőtt szubsztrátot 2–3 napra hűvösebb helyiségbe áthelyezni, ahol a hőmérséklet 6–12 °C között van, vagy három hűvösebb éjszakára a szabadba tenni a zsákokat.

A lehűtést követően a szubsztrát felszínén megjelennek az első termőtestkezdemények, amelyek fokozatosan növekedésnek indulnak.

Termőtestek növekedése:
Lehűtés után a zsákokat vigyük vissza a termesztőhelyiségbe. A fólián ejtsünk 1-2 cm hosszú bemetszésekezót, zsákonként 10-20 vágást. Alternatív megoldásként a szubsztrátot tölthetjük  5-10 mm átmérőjű, 10-20 darab kivágott nyílással már előre ellátott zsákokba is. A termőtestek ezekből a nyílásokból bújnak majd elő. A kezdeti termőtestkezdeményekből fokozatosan kalapok és tönkök (szárak) alakulnak ki. A kalapok ovális formájúak, alul lemezelt szerkezetűek.
A termőtestek csokrosan nőnek, és általában több fordulóban jelennek meg. Otthoni körülmények között általában 3-4 szüretre lehet számítani, amelyek optimális körülmények esetén 2-3 hónap alatt zajlanak le. A termesztőhelyiséget szellőztessük gyakran, és ha szükséges, a levegő páratartalmát növelhetjük a padló locsolásával. Ha a gombák tönkjei hosszúak és a kalapjuk kicsi, az arra utal, hogy a helyiségben nincs elegendő friss levegő vagy fény.

A gombák betakarítása:
A gombacsokrokat mindig egészben szedjük le, függetlenül attól, hogy a csokorban kisebb termőtestek is vannak. A szüretelés során a csokrokat egyszerűen elforgatva távolíthatjuk el a zsákról. A leszedett csokrokat ezután egyenként válasszuk szét, majd tisztítsuk meg őket felhasználás előtt.

Figyelmeztetés!
A laskagomba spórái zárt, kis légterű helyiségekben nagy mennyiségben belélegezve, egyes embereknél allergiás tüneteket okozhatnak belélegzéskor. Ennek megelőzése érdekében fontos, hogy a gombákat soha ne hagyjuk túlnőni, és a termesztés helyét rendszeresen szellőztessük. A spóratermelés különösen intenzív a nyári laskagomba esetében, ezért annak termesztésekor még nagyobb figyelmet kell fordítani a levegő frissítésére.

EXTENZÍV (KÜLTÉREN VALÓ) TERMESZTÉS:

Az extenzív (kültéren való) termesztés a laskagomba nevelésének egy nagyon egyszerű módja. Előnye, hogy hosszú távú termést biztosít, díszítőértéke van a kertben, és szinte munka nélkül segít megszabadulni a lombhullató fák kivágott törzseitől vagy tuskóitól. Hátránya viszont, hogy a terméshozam elsősorban akkor a legnagyobb, amikor a gombák a természetben is hajlamosak a növekedésre. A külső környezeti hatások szintén csökkentik a termőtestek minőségét.

A termesztéshez szükséges eszközök:

• Élő lombhullató fák frissen kivágott, egészséges törzsei, amelyek átmérője 15-20 cm körüli (legalkalmasabb a dió, nyár, fűz vagy bükk),
• laskagomba oltóanyag,
• erős PE műanyag zsák,
• parafin vagy oltóviasz, 
• oltószalag,
• forró víz (70 °C és 80 °C között).

Termesztéshez megfelelő környezet:
Egy árnyékosabb, nyirkosabb hely a kertben, amelyet nem ér közvetlen napfény.

A fatörzsek előkészítése:
A törzseket 20-50 cm hosszúságú darabokra vágjuk. A rövidebb darabokat gyorsabban átszövi a micélium, viszont ezeknél a daraboknál fontos, hogy nedvesebb helyre kerüljenek, mert hamarabb kiszáradnak. Ha az oltást bevágásokba vagy fúrt lyukakba végezzük, akkor ajánlott a kb. 50 cm hosszúságú törzsek használata. Az átszövődés gyorsasága befolyásolható a lyukak vagy bevágások közti távolság megfelelő megválasztásával. A törzseket kérgestül használjuk fel.

A gombakultúrával való beoltás:
Az oltóanyagot juttassuk a tuskók vágási felületeire, oldalról készített ék alakú bevágásokba (fejszével vágjunk éket a rönk 1/3-áig ívben az egyik, majd a másik oldalról) vagy a törzs felületén fúrt 12-15 mm átmérőjű lyukakba (a lyukak egymástól a törzs körvonalán egyenletesen helyezkedjenek el). Fontos, hogy száraz, öreg vagy beteg fába nem oltsunk! Kerülni kell valamint a teljesen frissen kivágott, még nedvet eresztő fákba való oltást is, mivel a nedvkiválás gátolja a micélium fejlődését. Oltás előtt a rönköt öntsük le forró vízzel, hogy fertőtlenítsük a beoltani készült felületeket. Oltás után töltsük ki az oltott lyukakat paraffinnal vagy oltóviasszal, és a bemetszéseket fedjük le oltószalaggal, hogy az gombacsíra ne száradjon ki. Ezután a beoltott fatörzseket PE zsákokba helyezzük, melyeket felül szorosan zárjunk le vattagombolyagon keresztül tekert zsinórral, hogy biztosítsuk a megfelelő mikroklímát a micélium fejlődéséhez.

Ha az oltás a vágási felületeken történik, akkor helyezzünk a zsák aljára egy tiszta faalátétet/deszkát, erre szórjuk az oltóanyagot, majd állítsuk rá a törzset vágási felületével lefelé. Ha a törzsek hosszabbak, a felső vágási felületre is szórunk oltóanyagot, amit ismét egy deszkával fedünk le, majd szeggel a törzshöz rögzítünk.

Rövidebb törzsek esetén több darabot is helyezhetünk együtt a zsákba, és szórjunk az egyes vágási felületek közé is oltóanyagot, így egy zsákban több törzs is átszőhető együtt.

Ha a törzsek beoltása a fúrt nyílásokon keresztül történik: a furatokat készítsük el körkörösen, majd töltsük meg őket az oltóanyaggal, és zárjuk le oltóviasszal vagy. Alternatív megoldásként gumidugót is használhatunk a nyílások zárására. A felső vágási felületre szintén szórjunk oltóanyagot, amit fedjünk le egy kisebb deszkával, és rögzítsünk szeggel.
Ezután a törzset fóliával borítjuk be, hogy megakadályozzuk a kiszáradást.

Fontos, hogy az oltott fa ne legyen kitéve közvetlen napfénynek, mivel az kiszáríthatja és károsíthatja a micélium fejlődését.

Gombafonalak növekedése:
A beoltott törzseket zsákokban helyezzük olyan helyre, ahol a hőmérséklet 20 °C körüli.
Ha a kultúrát az év meleg időszakában indítjuk, akkor a zsákokat kintre, árnyékos helyre is tehetjük. Ha egyszerre több törzset oltunk be, árnyékos kültéri helyen rakatot készíthetünk belőlük, amit borítsunk be fóliával, és így együtt hagyjuk őket átszőni a micéliummal. Egy másik lehetőség, hogy a törzseket egy földbe ásott mélyebb gödörben hagyjuk átszövődni. A gödör aljára tegyünk fóliát, erre szórjuk az oltóanyagot, majd a törzseket ugyanúgy állítjuk bele, mint a zsákos módszernél. A gödröt fedjük le deszkákkal és fóliával.

Ezt a fajta kultúraalapítást az év meleg időszakában érdemes végezni.

Az átszövődés 2-4 hónapig tart, attól függően, milyen távolságban vannak egymástól az oltási helyek, valamint függ a fa keménységétől is.

A törzsek elhelyezése a termőtestek képződéséhez:
A micéliummal átszőtt törzseket vegyük ki a zsákokból, majd vízszintesen, fekvő helyzetben a ássuk a talajba úgy, hogy kb. 2/3 részük a föld alatt legyen, 1/3 részük pedig a felszín felett. Olyan árnyékos, nedves talajú helyet választunk, ahol a talajvíz szintje nem túl magas, mert a micélium víz alatt rövid időn belül elpusztul. Távolítsuk el a micéliummal átszőtt tuskókról a fóliát. Száraz időszakban a törzsek környékét locsoljuk, és a talajt folyamatosan tartsuk nedvesen, hogy elősegítsük a gombák fejlődését.

Termőtestek képződése:
A megfelelően előkészített törzsek tavasszal és ősszel hoznak termést, esetenként nyáron, jelentősebb lehűlés után, illetve enyhe teleken is. Az első évben általában gyengébb a hozam, a legerőteljesebb termés a 2. és 3. évben várható, majd ezt követően fokozatosan csökken a termőképesség. A lágyabb fatörzsek kb. 3 évig, a keményebb fák pedig 5-6 évig is termőképesek maradhatnak. Ezután a rönkök lebonthatóak és komposztálhatóak. 

Tárolhatóság:
A laskagomba hűtőszekrényben, +4°C-on, max. 5 napig tárolható. A termőtesteket a szirmokkal felfelé tároljuk.

A gombák felhasználhatósága:
 A gombák felhasználhatóak minden olyan módon, mint a gombák általában. El lehet készíteni őket natúr módon vagy panírban kisütve, nagyszerű ízük van fasírtban, hús alá aprítva, párolva. Kiváló levesekbe és mártásokba is. A laskagomba kiválóan alkalmas zöldségekkel való savanyításra, amely után salátákban is felhasználható.