A csemegeszőlő-termesztés öröme 

Az elmúlt években egyre többen fedezik fel a saját kertben termesztett csemegeszőlő előnyeit. Nem véletlenül: a frissen szüretelt, zamatos fürtök nemcsak kiváló ízélményt nyújtanak, hanem értékes vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban is gazdagok.

A modern csemegeszőlő-fajták kiváló termőképességük, nagy bogyóméretük, kellemes ízviláguk és egyre jobb betegségekkel szembeni ellenálló képességük révén már a hobbikertészek számára is könnyen termeszthetők. A megfelelő fajta kiválasztásával, a korszerű termesztési módszerek alkalmazásával és néhány alapvető gondozási szabály betartásával hosszú éveken át bőséges termésre számíthatunk.

Célunk, hogy a csemegeszőlő-termesztést minden kertbarát számára elérhetővé tegyük. Kínálatunkban számos kiváló minőségű, gondosan nevelt fajta található, amelyek között mindenki megtalálhatja a saját kertjéhez leginkább megfelelő szőlőt.

A konténeres csemegeszőlők előnyei

Webáruházunkban elsősorban konténerben nevelt, jól begyökeresedett csemegeszőlő-oltványokat és dugványokat kínálunk. Ezek legnagyobb előnye, hogy a gyökérzet ültetéskor nem sérül, ezért a növény sokkal gyorsabban alkalmazkodik új helyéhez. Ráadásul minden egyes növényünk gyökérzete már el van látva mikorrhiza gombákkal, melyek fontos szerepet játszanak a növények egészségének és terméshozamának javításában.

A konténeres növények előnyei:

• szinte az egész évben ültethetők (fagymentes időszakban),
• gyökérzetük nem sérül az ültetés során,
• gyorsabban megerednek,
• kisebb az ültetési stressz,
• hamarabb fejlődésnek indulnak.

❗️ A konténeres növényeket az ültetés előtt érdemes 15–30 percre egy vödör vízbe állítani, hogy a földlabda teljesen átnedvesedjen. Ez jelentősen javítja az eredési arányt.

---

Talaj és termőhely

A csemegeszőlő meleg- és fénykedvelő növény. Ahhoz, hogy a fürtök megfelelően beérjenek, magas cukortartalmúak legyenek és egészségesen fejlődjenek, naponta legalább 6–8 óra közvetlen napsütésre van szükségük.

A legjobb választás a déli vagy délnyugati fekvésű, szélvédett terület, ahol a növény elegendő meleget kap, ugyanakkor a levegő megfelelően tud mozogni a lomb között. Ez jelentősen csökkenti a gombás betegségek kialakulásának esélyét.

❗️A mély fekvésű, fagyzugos (völgy, katlan) területeket lehetőség szerint kerüljük. Tavasszal ezeken a helyeken tovább marad meg a hideg levegő, ami károsíthatja a fiatal hajtásokat és a virágokat.

Talajigény

A szőlő hosszú életű növény, ezért a megfelelő talaj előkészítésére már az ültetés előtt érdemes nagy hangsúlyt fektetni.

Az ideális talaj:

• jó vízáteresztő képességű,
• humuszban gazdag,
• levegős szerkezetű,
• közepesen kötött,
• pH-értéke 6,5–7 között van.

Az amerikai eredetű vagy hibrid fajták az ennél kissé savanyúbb (pH 5–6) talajokat is jól tolerálják.

Amennyiben kertünk talaja nem megfelelő, könnyen javítható:

• kötött agyagtalaj esetén homok és szerves anyag bedolgozásával,
• laza homoktalajnál agyagos föld és nagy mennyiségű szerves anyag hozzáadásával.

A talaj javítása

A szőlő fejlődésének egyik legfontosabb feltétele az egészséges talajélet.

A talaj szerkezetének javítására kiválóan alkalmas:

• érett kerti komposzt,
• jól lebomlott istállótrágya,
• pelletált szarvasmarhatrágya,
• vermikomposzt (gilisztahumusz) alapú készítmények.

A vermikomposzt napjaink egyik legértékesebb talajjavító anyaga. Segíti a hasznos talajmikroorganizmusok szaporodását, javítja a talaj víz- és tápanyag-megtartó képességét, valamint hozzájárul a kimerült talajok természetes regenerálódásához.

❗️A friss istállótrágyát közvetlenül a gyökerekhez soha ne helyezzük, mert a bomlás során keletkező anyagok károsíthatják a fiatal gyökérzetet. Csak jól érett (1 éves) vagy peletált trágyát, esetleg komposztot, kerti tőzegkeveréket használjunk. 

❗️A talaj takarása fakéreggel, szalmával vagy komposzttal segít megőrizni a talaj nedvességét, csökkenti a gyomosodást és mérsékli a nyári hőingadozást.

Csemegeszőlő termesztése cserépben

A konténeres csemegeszőlő teraszokon, erkélyeken vagy kisebb kertekben is sikeresen nevelhető.

A sikeres termesztéshez:

• legalább 40–60 literes edény ajánlott a megfelelő termőképesség és vitális növekedés eléréséhez (Az elején kezdhetjük egy 10 literes cseréppel, majd évente vagy két évente fokozatosan duplázhatjuk a méretét. Nem ajánlott mindjárt 40-60literesbe átütletni a 2 literes oltványt).
• biztosítani kell a kiváló vízelvezetést,
• tápanyagban gazdag ültetőközeget használjunk,
• rendszeresen öntözzük és tápoldatozzuk,
• télen a gyökérzetet védeni kell az átfagyástól (leáshatjuk a földbe a cseréppel együtt, felkupacolhatjuk homokkal vagy fakéreggel, alaposan, több rétegben takarhatjuk geotextíliával (legalább 100-200gm/m2)

❗️ Cserépben a föld sokkal gyorsabban kiszárad, mint a szabadföldben, ezért a nyári időszakban akár napi öntözésre is szükség lehet.

❗️A konténeres növényeket 3–4 évente érdemes nagyobb edénybe átültetni vagy a földjüket részben lecserélni.

---

 Ültetés

Az ültetés ideje

A konténeres növények tavasszal, nyáron és ősszel egyaránt kiültethetők.

A legkedvezőbb időszakok:

• március–május
• szeptember–október

Nyári ültetés esetén különösen fontos a rendszeres öntözés, hogy a növény könnyebben meggyökeresedjen.

❗️Nyáron lehetőleg a kora reggeli vagy késő délutáni órákban ültessünk. A déli hőségben végzett ültetés fokozza a növény vízveszteségét és lassíthatja a begyökeresedést.

Ültetőgödör kialakítása

Ássunk legalább 30 × 30 cm széles és 40–60 cm mély ültetőgödröt.

Az alsó réteget töltsük fel jó minőségű föld és érett komposzt vagy jól lebomlott szerves trágya keverékével. Vagy használhatunk kész kerti földkeveréket is.

Ezután öntsünk a gödörbe vizet, és várjuk meg, amíg teljesen elszivárog.

Fontos, hogy a víz ne álljon meg a gödör alján, mert a pangó víz a gyökerek rothadásához vezethet.

Az ültetés menete

Az ültetés előtt a konténeres növényt óvatosan vegyük ki a cserépből.  ❗️ FONTOS❗️  Nyomkodjuk meg minden oldalról a cserép odlalát, hogy ne szakítsuk el az oltványt a gyökerektől. 

Amennyiben a gyökerek körbenőtték a földlabdát, kézzel finoman lazítsuk meg őket, hogy könnyebben benőjék a környező talajt.

Helyezzük a növényt az ültetőgödörbe úgy, hogy az oltási hely (a nemes rész és az alany találkozása) a talajfelszín fölött maradjon, ugyanabban a magasságban, ahogy a konténerben volt.

Ezután töltsük vissza a földet, óvatosan tömörítsük, majd alaposan öntözzük be.

❗️Az oltási helyet soha ne takarjuk földdel, mert a nemes rész saját gyökereket fejleszthet, ami hosszú távon gyengítheti az alany előnyeit és csökkentheti a növény ellenálló képességét.

Ültetési távolság

A megfelelő tér biztosítása alapvetően meghatározza a későbbi fejlődést.

Ajánlott tőtávolság:

• 1,5–2 méter erősebb növekedésű fajták esetén
• 1,2–1,5 méter gyengébb növekedésű fajtáknál

Sortávolság:

• 2–3 méter, hogy a növények elegendő fényt kapjanak és könnyen gondozhatók legyenek.
• ❗️A túl sűrű ültetés miatt romlik a lomb szellőzése, ami kedvez a gombás betegségek kialakulásának és csökkentheti a termés minőségét.

Támrendszer

A csemegeszőlő kúszónövény, ezért megfelelő támrendszer nélkül nem nevelhető.

A leggyakoribb megoldások:

• huzalos támrendszer,
• lugas,
• pergola,
• kerítés mellé kifeszített huzalok.

A fiatal hajtásokat rendszeresen rögzítsük a támrendszerhez, hogy ne törjenek le a szélben.

❗️Már az ültetéskor érdemes kialakítani a végleges támrendszert. Később ennek kiépítése sokkal nehezebb, és a már fejlett gyökérzet is könnyebben megsérülhet.

Az első év gondozása

Az első év legfontosabb feladata nem a termés, hanem az erős gyökérzet és a megfelelő törzs kialakítása.

Ha az első évben fürtkezdemények jelennek meg, célszerű azok nagy részét eltávolítani, hogy a növény minden energiáját a fejlődésre fordíthassa.

❗️Az első két évben ne törekedjünk nagy termésre. Egy jól megerősödött tőke később évtizedeken keresztül bőségesebben és megbízhatóbban terem.

Őszi ültetés

A késő ősszel ültetett szőlőoltványokat télire védeni kell.

A vesszőket metsszük vissza 2–3 rügyre, majd a tő köré kupacoljunk földet vagy homokot úgy, hogy az oltási hely is védve legyen.

Tavasszal, a fagyveszély elmúltával ezt a takarást fokozatosan távolítsuk el.

❗️ Az első télen a fiatal szőlőtőkék érzékenyebbek a fagyokra, ezért hidegebb területeken ajánlott fagyvédő takaróval vagy fenyőgallyakkal is védeni őket.

Gyakori hibák ültetéskor

A legtöbb sikertelen telepítés néhány egyszerű hiba miatt következik be:

• túl mélyre kerül az oltási hely,
• túl sekély az ültetőgödör,
• pangó vizes területre kerül a növény,
• elmarad a beöntözés,
• nincs megfelelő támrendszer,
• túl sűrű az ültetés,
• az első hetekben kiszárad a talaj.

❗️Az ültetés utáni első 4–6 hét a legkritikusabb időszak. Ilyenkor rendszeresen ellenőrizzük a talaj nedvességét, mert a fiatal gyökerek még nem képesek mélyebb rétegekből vizet felvenni.

---

Mikorrhizás gombák

A mikorrhiza olyan természetes gombakapcsolat, amely a növény gyökerei és a talajban élő hasznos gombák között alakul ki. A gombafonalak behálózzák a gyökérzetet, jelentősen megnövelve annak víz- és tápanyagfelvevő felületét.

Ennek köszönhetően a növény:

• hatékonyabban veszi fel a vizet és a tápanyagokat,
• ellenállóbbá válik az aszállyal szemben,
• gyorsabban fejlődik,
• egészségesebb gyökérzetet nevel,
• kiegyensúlyozottabb növekedést mutat.

A mikorrhizás kapcsolat emellett javítja a talaj biológiai aktivitását, és hozzájárul a növény természetes ellenálló képességének fenntartásához.

A mi szőlőoltványaink esetében

Webáruházunkban kapható szőlőoltványaink előnevelése során már gondoskodunk a megfelelő mikorrhizás kezelésről, ezért ültetéskor külön mikorrhiza-készítmény használata általában nem szükséges.

 ❗️Ha a szőlőt később átültetik, vagy a gyökérzet jelentősen megsérül (például földmunka során), a mikorrhizás készítmények ismét segíthetik a gyorsabb regenerálódást.

---

Metszés

Miért fontos a metszés?

A csemegeszőlő rendszeres metszés nélkül néhány év alatt sűrű, nehezen kezelhető növénnyé válik. A túl sok hajtás miatt romlik a lomb szellőzése, kevesebb napfény éri a fürtöket, és jelentősen nő a gombás betegségek kialakulásának veszélye.

A megfelelő metszéssel:

• kiegyensúlyozott növekedést biztosítunk,
• nagyobb és szebb fürtöket nevelhetünk,
• javul a bogyók cukortartalma és színeződése,
• csökken a betegségek kialakulásának esélye,
• egyszerűbbé válik a növény gondozása.

Melyik vessző terem?

A szőlő az egyéves vesszőkön hoz termést. Ez azt jelenti, hogy azok a hajtások teremnek, amelyek tavasszal az előző évben kialakult rügyekből fejlődnek ki. A két- vagy hároméves, illetve idősebb fás részek már elsősorban a növény vázát alkotják. Ezért fontos minden évben új termővesszőket nevelni.

Mikor metsszük a szőlőt?

Téli metszés

A fő metszést a tél végén végezzük, amikor a növény még nyugalmi állapotban van, de a nagyobb fagyok már elmúltak.

Ez általában:

• február végétől,
• március közepéig

esedékes.

Lehetőleg ne metsszünk –5 °C alatti hőmérsékleten, mert a vesszők ilyenkor könnyebben sérülnek.

❗️ A túl késői metszés következtében a szőlő intenzíven „könnyezhet”, vagyis a metszési felületeken nedv szivároghat ki. Ez önmagában nem betegség, de legyengítheti a növényt, ezért célszerű még a nedvkeringés megindulása előtt elvégezni a metszést.

Nyári zöldmunkák

A nyári metszés nem helyettesíti a téli metszést.

Ilyenkor csak a növény fejlődésének szabályozása történik.

Ennek részei:

• a felesleges hajtások eltávolítása,
• a hónaljhajtások visszacsípése,
• a fürtöket takaró levelek ritkítása,
• a túl hosszú hajtások visszavágása.

A cél mindig az, hogy a fürtök elegendő napfényt kapjanak, ugyanakkor ne legyenek teljesen védtelenek a tűző napsütéssel szemben.

❗️A leveleket soha ne távolítsuk el egyszerre nagy mennyiségben. A hirtelen erős napsugárzás napégést okozhat a bogyókon.

A fiatal tőke metszése

Az első évek célja nem a nagy termés, hanem az erős törzs és a megfelelő korona kialakítása. Az első évben általában csak a legerősebb hajtást hagyjuk meg. A második évben már kialakíthatjuk a kívánt nevelési formát. Az oldalhajtásokat rendszerint 2–3 rügyre metsszük vissza. Ezekből fejlődnek majd a következő évek termőrészei.

❗️ Ha az első két évben túl sok termést hagyunk a növényen, az lassítja a törzs és a gyökérzet fejlődését, ami hosszú távon kisebb terméshozamot eredményezhet.

Az idősebb tőkék metszése

A már termő szőlőtőkén minden évben el kell távolítani:

• az elszáradt vesszőket,
• a sérült hajtásokat,
• a beteg részeket,
• a túl sűrűn növő vesszőket,
• az idős, elöregedett termőrészek egy részét.

Ez biztosítja, hogy a növény elegendő fényt és levegőt kapjon.

Ritkítás

A csemegeszőlőnél gyakran több fürt fejlődik, mint amennyit a növény megfelelő minőségben képes kinevelni.

Ezért szükség lehet a fürtök ritkítására.

Ennek előnyei:

• nagyobb bogyóméret,
• szebb fürtforma,
• egyenletesebb érés,
• magasabb cukortartalom.

❗️Sok nagy bogyójú fajta esetében egy hajtáson elegendő egy fürtöt meghagyni. Így a növény energiáját kevesebb termésre fordítja, ami látványosan javítja a fürtök méretét és minőségét.

Fontos szabályok metszéskor

✔ mindig éles metszőollót használjunk;

✔ a beteg növények metszése után fertőtlenítsük a szerszámot;

✔ a vastagabb metszési felületeket szükség esetén sebkezelővel is lezárhatjuk;

✔ a beteg vesszőket ne komposztáljuk, hanem távolítsuk el a kertből.

❗️ A lisztharmattal vagy más gombás betegséggel fertőzött vesszők áttelelhetnek a kertben. Ezek eltávolításával jelentősen csökkenthető a következő évi fertőzési nyomás.

---

Öntözés

A csemegeszőlő viszonylag jól tűri a szárazságot, mivel gyökérzete idővel mélyre hatol a talajban. Ennek ellenére a fiatal növények az első években még sekélyebben gyökereznek, ezért rendszeres öntözést igényelnek. Az ültetést követő hetekben különösen fontos, hogy a talaj egyenletesen nyirkos maradjon, ugyanakkor kerüljük a túlöntözést és a pangó vizet.

Fiatal szőlőtőkék

Az első 1–2 évben:

• száraz időszakban hetente 1–2 alkalommal öntözzünk,
• alkalmanként inkább nagyobb mennyiségű vizet adjunk (15-20 liter/tő)
• mindig a gyökérzónát öntözzük.

Kifejlett szőlőtőkék

A már jól begyökeresedett növények ritkábban igényelnek öntözést, de tartós nyári aszály idején meghálálják a rendszeres vízutánpótlást. A ritkább, de alapos öntözés kedvezőbb, mint a gyakori, kis mennyiségű locsolás.

❗️A gyakori, kevés vízzel történő öntözés sekély gyökérzet kialakulásához vezethet, ami csökkenti a növény szárazságtűrését.

Mire figyeljünk öntözéskor?

A túl sok víz legalább akkora problémát okozhat, mint a vízhiány. A túlöntözés következménye lehet:

• gyökérfulladás,
• gyökérrothadás,
• a gombás betegségek fokozott megjelenése,
• a bogyók repedése.

Az érés időszakában különösen ügyeljünk arra, hogy ne öntözzünk túl nagy mennyiséggel egyszerre.

❗️ A hosszan tartó száraz időszakot követő hirtelen nagy mennyiségű öntözés vagy csapadék a bogyók felrepedését okozhatja. Az egyenletes talajnedvesség segít ezt megelőzni.

Mikor öntözzünk?

A legjobb időpontok kora reggel vagy késő délutáni órákban.  A déli órákban végzett öntözés jelentős párolgási veszteséggel jár. Lehetőleg ne öntözzük közvetlenül a lombot és a fürtöket, hanem a vizet a növény tövéhez juttassuk.

❗️ A csepegtető öntözés az egyik legjobb megoldás a szőlő számára, mert egyenletes vízellátást biztosít, miközben a lomb száraz marad, így csökken a gombás fertőzések kockázata.

---

Tápanyag-utánpótlás

A megfelelő tápanyagellátás elengedhetetlen a kiegyensúlyozott növekedéshez, a bőséges terméshez és a kiváló minőségű fürtök kialakulásához.

A túl kevés tápanyag gyenge fejlődést eredményez, míg a túlzott trágyázás túlburjánzó hajtásnövekedést, gyengébb termést és fokozott betegséghajlamot okozhat. Mindig tartsuk be a kiválasztott készítmény gyártója által javasolt adagolást.

Tavaszi tápanyag-utánpótlás (március–április)

Cél: A hajtások és a levelek intenzív fejlődésének elősegítése.

Ebben az időszakban a növény elsősorban nitrogént igényel. 

Ajánlott:

• szerves trágyák,
• szerves alapú komplex műtrágyák,
• nitrogénben gazdag starter műtrágyák.

A granulált trágyát dolgozzuk be sekélyen a talajba, majd alaposan öntözzük be.

❗️A nitrogént mindig tavasszal juttassuk ki. Nyár végén vagy ősszel már ne használjunk nagy nitrogéntartalmú műtrágyát, mert a hajtások nem tudnak megfelelően beérni a tél előtt.

Virágzás előtt (május)

Cél: Az egészséges virágzás és a jó terméskötődés elősegítése.

Ebben az időszakban különösen fontosak a mikroelemek.

Ajánlott:

• bórtartalmú lombtrágyák,
• cinktartalmú lombtrágyák,
• kisebb mennyiségű kálium- és foszfortartalmú készítmények.

Virágzás után (június–július)

Cél: A bogyók növekedésének és érésének támogatása.

Ebben az időszakban a káliumé a főszerep.

Ajánlott:

• káliumtartalmú műtrágyák,
• foszfortartalmú készítmények.

A nitrogén adagolását ekkor már jelentősen csökkentsük.

❗️A megfelelő káliumellátás javítja a bogyók cukortartalmát, színeződését, ízét és tárolhatóságát.

Őszi tápanyag-utánpótlás (október–november)

Cél: A következő évi növekedéshez szükséges tápanyagtartalékok feltöltése.

Legjobb választás:

• érett komposzt,
• jól lebomlott istállótrágya,
• kálium- és foszfortartalmú trágyák.

A szerves trágyák fokozatosan bomlanak le, így hosszú távon javítják a talaj szerkezetét is.

---

Lombtrágyázás

A lombtrágyák a leveleken keresztül gyorsan felszívódnak, ezért kiválóan alkalmasak a tápanyaghiány gyors megszüntetésére.

Előnyeik:

• gyors felszívódás,
• jobb tápanyaghasznosulás,
• mikroelemhiány megelőzése,
• kombinálhatók több növényvédő szerrel.

A lombtrágyázás a teljes tenyészidőszak során alkalmazható.

❗️A lombtrágyákat mindig a gyártó előírásai szerint használjuk, és lehetőség szerint a kora reggeli vagy esti órákban permetezzük ki, amikor a levelek nem forrósodtak fel.

---

Talajvizsgálat

A rendszeres talajvizsgálat segít meghatározni, hogy milyen tápanyagokból van hiány vagy többlet a talajban.

Ajánlott 3–4 évente laboratóriumi talajvizsgálatot végeztetni.

Ennek eredménye alapján a trágyázás célzottabbá, gazdaságosabbá és környezetkímélőbbé válik.

❗️ A talaj pH-értékének ismerete legalább olyan fontos, mint a tápanyagtartalom. Nem megfelelő pH esetén a növény bizonyos tápanyagokat nem tud felvenni, még akkor sem, ha azok elegendő mennyiségben jelen vannak a talajban.

---

Betegségek és kártevők

A csemegeszőlőt több gombás betegség és kártevő is veszélyeztetheti, azonban megfelelő termesztési körülmények és megelőző növényvédelem mellett ezek többsége sikeresen kordában tartható.

A leggyakoribb gombás betegségek:

• Lisztharmat – fehéres, lisztszerű bevonat jelenik meg a leveleken, hajtásokon és bogyókon. A fertőzött termések fejlődése lelassulhat, a bogyók megrepedhetnek.
• Peronoszpóra – a levelek felső oldalán sárgás foltok, az alsó oldalon fehéres penészbevonat alakul ki. Erős fertőzés esetén a levelek elszáradhatnak, a fürtök károsodhatnak.
• Szürkepenész (Botritisz) – főként csapadékos időben, az érés időszakában jelentkezik. A bogyókon szürkés penészréteg képződik, amely gyors rothadást okozhat.

A leggyakoribb kártevők közé tartoznak a levéltetvek, atkák, szőlőmolyok, valamint az érő termést károsító darazsak és madarak.

A betegségek és kártevők elleni védekezés alapja a megelőzés:

• megfelelő metszés és szellős lombfal kialakítása,
• napos, jól szellőző termőhely választása,
• kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás,
• a fertőzött növényi részek eltávolítása,
• biológiai növényvédő szerek preventív alkalmazása
• valamint a növények rendszeres ellenőrzése.

❗️A rezisztens csemegeszőlő-fajták lényegesen ellenállóbbak a leggyakoribb gombás betegségekkel szemben, ezért kevesebb növényvédelmi beavatkozást igényelnek. Ez különösen előnyös a hobbikertészek számára, akik egyszerűbb és környezetkímélőbb termesztési módot szeretnének.

❗️A növényeket érdemes hetente legalább egyszer átvizsgálni. A betegségek korai felismerésével és időben történő kezelésével a komolyabb károsodás legtöbbször megelőzhető.

---

PREMIUM rezisztens csemegeszőlő-fajták

Az elmúlt években egyre nagyobb az érdeklődés a rezisztens csemegeszőlő-fajták iránt. Ezek a modern nemesítésű hibridek kiváló választást jelentenek azok számára, akik egészséges, bőtermő szőlőt szeretnének nevelni kevesebb növényvédelmi beavatkozással.

A rezisztens fajták egyik legnagyobb előnye, hogy természetes ellenálló képességüknek köszönhetően sok esetben jelentősen csökkenthető a permetezések száma, kedvező körülmények között pedig akár permetezés nélkül is sikeresen termeszthetők. Ez nemcsak költségtakarékosabb, hanem környezetkímélőbb megoldást is jelent.

A modern rezisztens fajták több különböző szőlőfajok keresztezésével jöttek létre. A nemesítők célja az volt, hogy egyesítsék a kiváló gyümölcsminőséget a betegségekkel és a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal szembeni jobb ellenálló képességgel.

A következő fajokat keresztezték :

Vitis vinifera

Az európai szőlőfaj, amely a legtöbb hagyományos csemege- és borszőlő alapját adja. Kiemelkedő ízvilágú, nagy fürtöket és mutatós bogyókat nevel, azonban önmagában érzékenyebb lehet egyes gombás betegségekre és a filoxérára.

Vitis labrusca

Észak-amerikai eredetű faj, amely erőteljes növekedéséről, jó szárazságtűréséről és több kórokozóval szembeni természetes ellenálló képességéről ismert. A nemesítés során elsősorban ezeket a kedvező tulajdonságait hasznosítják.

Vitis amurensis

Távol-keleti eredetű szőlőfaj, amely rendkívüli fagytűréséről ismert. Egyes változatai akár –40 °C hőmérsékletet is képesek elviselni. A modern hibridek kiváló télállóságukat és korai érésüket részben ennek a fajnak köszönhetik.

A korszerű rezisztens fajták – különösen az ukrán, orosz és újabban közép-európai nemesítések – ezeknek a fajoknak az előnyös tulajdonságait ötvözik. Ennek eredményeként olyan szőlőfajták születtek, amelyek:

• nagy és mutatós fürtöket nevelnek,
• kiváló ízű, ropogós bogyókat teremnek,
• korán vagy középkorán érnek,
• jól tűrik a téli fagyokat,
• fokozott ellenálló képességet mutatnak a leggyakoribb gombás betegségekkel, például a lisztharmattal és a peronoszpórával szemben,
• egyes fajták a szürkepenésszel (Botritisz) szemben is jobb ellenálló képességgel rendelkeznek.

❗️ Bár a rezisztens fajták ellenállóbbak, szélsőséges időjárás vagy erős fertőzési nyomás esetén számukra is szükség lehet növényvédelmi beavatkozásra. A rezisztencia nem jelent teljes immunitást, hanem nagyobb természetes ellenálló képességet.

Szőlőoltványaink jelentős része jól fejlett, saját gyökérzettel rendelkező konténeres növény, amely gyorsan alkalmazkodik az új termőhelyhez és megfelelő gondozás mellett rövid időn belül fejlődésnek indul.

A modern rezisztens csemegeszőlő-fajták termesztése egyszerűbb, gazdaságosabb és környezetkímélőbb alternatívát kínál a házikerti termesztők számára. Ugyanakkor ezeknek a fajtáknak is szükségük van napos, meleg, jól szellőző termőhelyre, ahol teljes termőképességüket és kiváló gyümölcsminőségüket ki tudják bontakoztatni.

Az útmutató a Nyárasdi Agrocentrum több mint 25 éves kertészeti tapasztalata, valamint hazai és nemzetközi szőlészeti szakirodalom alapján készült. Az ajánlások elsősorban hobbikertészek és házikerti termesztők számára készültek.